Alkalmazási területei:



Azon túl, hogy a legfontosabb valutafém, mint ismeretes, az aranyat különböző területeken alkalmazzák:

- egészségügy, gyógyászat, pl. gyógyszerek készítése, fogpótlás
- elektromos ipar pl. termoelemek, villamos érintkezők, híradástechnikai, átvitel-technikai gyártmányok (így pl. televíziók, mobiltelefonok, laptopok, számítógépek, stb.)
- ékszeripar (különféle ötvözeteit is használják)

Az arany a természetben általában ún. „színállapotban” található. A termésarany azonban ritkán tiszta, legtöbbször kevés ezüst, réz, platina vagy más fém szennyezi. Az aranytartalmú kőzetek szétmállása folytán kiszabaduló aranypor esetleg rög, a folyók homokjába kerül és a nagy sűrűségénél fogva leülepszik. Sok helyen innen mossák ki. A bányaarany kitermelése már akkor kifizetődik, ha a kőzet tonnánként 5 g aranyat tartalmaz, ugyanakkor gyakoriak az olyan esetek is, amikor ez az érték jelentősen kisebb, mégis folytatják az arany kitermelést. Az efféle, látszólag logikátlan és/vagy gazdaságtalan befektetéseknek az a nagyon is logikus magyarázata, hogy bolygónkon egyetlen más fém (de még ezek ötvözeteinek sokasága sem) tudja azt, amire az arany önmagában képes!



Miért az arany?



Az arany mindig is az értékállóság megtestesítője volt. Mindenkor és mindenhol tartotta vásárlóerejét, az infláció ellen a legkiválóbb eszköz, ami a papírpénzről nem mondható el. Az arany a mostani demateralizált pénzügyi világban egy valódi „3D-ben” megfogható fizikai befektetési forma. Mennyisége véges, ezért értéke ciklikusan, de folyamatosan nő. Vagyonmegőrzésre és vagyongyűjtésre egyaránt alkalmas, függetlenül egy adott ország politikai berendezkedésétől, gazdasági helyzetétől, a különféle valutáktól, vagy egyéb körülménytől és földrajzi helyszínektől. Az arannyal a nap 24 órájában kereskednek, és az arany az az egyetlen, igazán nemzetközi valuta, amely a világon bárhol, bármikor eladható, készpénzre váltható.